Home > Hírek > Az alaptábori trekking túra 4. nap

Az alaptábori trekking túra 4. nap

2017. április 4. 19:30

Namche Bazar – Tengboche

 

Csodás napra ébredt az Everest Expedíció 2017 trekking csapata. A tegnapi lazítás után ma egy közepesen nehéz nap várt ránk. A 3440 méteren fekvő Namche Bazarból a 3870 méteren fekvő Tengbochébe meneteltünk. A vezetőnk által tegnap felvázolt 600 méter lejtmenet – 1000 m emelkedés végül jóval szelídebb volt. Alig veszítettünk szintet, ezért ebéd utánra csak 500 méternyi meredek mászás maradt.

Indulás előtt meglátogattuk az 1647 lelket számláló Namche Bazar egyetlen általános iskoláját, ahol éppen tanítási szünet van. Páran a csapatból ki is próbálták az üres focipályát. Közben megérkezett az iskola igazgató is, aki mesélt az iskola történetéről és helyzetéről.

 

Néhány apró ajándék átadása után nekivágtunk a napi szakasznak.

 

Utunk hosszan hullámzott a Khumbu-völgy nyugati lejtőjén. Közben végig teljes pompájában láthattuk az Everest-csoportot, az Ama Dablam 6814 m, és a Tamserku 6608 m magas csúcsát. Felhők ekkor még alig zavarták a kilátást.

 

Beindult a főszezon az Everesten, tele van a völgy trekkerekkel, és a hegymászók is megkezdték a felvonulást. A Himalája kamionjai, a jakok karavánokban szállítják az expedíciós felszerelést. Nem félnek a hatalmas acélhuzalos függőhidaktól sem – igaz, kénytelenek rajta átkelni, mert a völgyben csak egyetlen ösvény vezet. Illusztris mászóval is találkoztunk: Carlos Soria jött velünk szembe, ők lefelé tartottak. A 78 éves spanyol mászó eddig 12 nyolcezer méter feletti csúcsot ért el sikeresen, már csak kettő van neki hátra, hogy ő legyen mind a 14 nyolcezres legidősebb megmászója.

 

Ebédhez leereszkedtünk a Dudh Kosi folyó partjára, majd megkezdtük az utolsó emelkedőt, ami a tegnap beígérttel ellentétben csak 500 méter szint volt. Nagyon lassú tempóban nem okozott gondot, mindenki gond nélkül felért.

 

Már Namche Bazarban összefutottunk Hrutka János egykori 24-szeres válogatott magyar labdarugóval is, aki a miénkhez hasonló trekkingen vesz részt egy kis csoport tagjaként. Pár napig még együtt fogunk mozogni.

 

Mai szálláshelyünk a 3867 m magasan fekvő Tengboche, ahol a Khumbu-régió legnagyobb gompája, a Tengboche (Thyangboche) buddhista kolostor található. Érkezésünkkor sajnos már zárva volt, így nem tudtuk meglátogatni. Cserébe Geszti Péter és a csapat opertatív vezetője, Berek Péter egy spontán nemzetközi focimeccsbe szállt be a helyi szerzetesek ellen. Peti így emlékszik vissza:

 

“Tengboche már bizony felhőbe burkolózott, amikor megérkeztünk. Száraz Dénes és én egy kicsivel korábban értünk fel, mert Dénes a rá jellemző módon meghúzta a tempót felfelé, én pedig megpróbáltam tartani a lépést a nálam  bő 10 évvel fiatalabb csapattársunkkal. A többiek még nem voltak fent, de a másik magyar csapat, akikkel Namchéban találkoztunk, már igen. Arra lettünk figyelmesek, hogy előkerült három szerzetes, szoknyában, és egy labdát hoztak elő. Az egyikük nagyot rúgott bele, a labda elindult a völgy felé, és ő utánavetette magát, de közben hatalmasat esett. Ezen nagyot nevettünk. Ekkor még több szerzetes jött elő, ők már utcai ruhában, felül pehelymellényben, alul pedig márkás sportcipőt viselve. Hamar felmerült egy focimeccs ötlete. Mi ketten Péterrel az Everest trekking csaptunkból, hárman a másik magyar csapatból (köztük Hrutka János), és két spanyol srác alkottuk a nemzetközi válogatottat, a nepáli szerzetes válogatott ellen. Végül kikaptunk 3-2-re, de hát hagytuk nyerni őket, ugye… Rajtunk még azért túrabakancs volt, amiben nem olyan egyszerű focizni. A lényeg, hogy senki sem sérült meg. Ami pedig még fontosabb, hogy nem fulladtunk ki. Nagyon büszke vagyok magamra, mert soha nem lőttem még 3867 méteren gólt. Veszítettünk ugyan, de legalább egy gólt én lőttem.”

 

Holnap korán kelünk, mert az utunkba eső következı településen, Pangbochében várnak bennünket hagyományos pádzsa (puja) szertartásra. Ennek keretében a helyi szerzetesek megáldják az expedíció tagjait, hogy járjanak szerencsével a hegyen. Bővebben holnap mesélünk róla.